A kivételes zenei tehetségű, a maga korában már zseninek nyilvánított Mozart tragikusan fiatalon, 35 éves korában hunyt el. Nem sokkal halálát követően máris legendák kezdtek keringeni arról, hogy nem természetes halállal halt meg, hanem megmérgezték. Egyesek legnagyobb riválisát gyanúsították, mások szerint egy féltékeny férj végzett a zeneszerzővel. Számos különös elmélet él ma is a köztudatban Mozart titokzatos halálával kapcsolatban. Vajon mi az igazság?
Bizonyára sokan emlékeznek a Peter Shaffer Amadeus című drámájából készült nagyszerű Milos Forman-filmre, melyben a fizikailag és lelkileg egyaránt legyengült Mozartot (Tom Hulce) álarcos kollégája, Salieri (F. Murray Abraham Oscar-díjas alakítása) a halálba hajszolja azáltal, hogy halotti misét írat vele.
De vajon hogy szól pontosan a legenda, amely korábban Puskint, aztán pedig Saffert is megihlette?
Az utolsó hetek
1791 tele már igen rossz egészségi állapotban találta a zseniális zeneszerzőt. Pazarló életmódja miatt Mozart állandó pénzzavarral küzdött, éppen ezért éjt nappallá téve dolgozott, hogy anyagilag egyenesbe jöjjön. Ám betegsége novemberre erősen legyengítette: 20-án magas lázzal, erős fejfájással ágynak esett.
Felesége, Constanze második férje, Georg Nikolaus von Nissen így írt erről:
"Először megduzzadt a keze és a lába, és majdnem teljesen mozgásképtelenné vált. Később hirtelen hányni kezdett."
Állapota a következő napokban egyre romlott, kómába esett, végül december 5-én éjjel meghalt. Halála után máris legendák kezdtek keringeni arról, hogy nem természetes halállal halt meg, hanem megmérgezték.
De ki feltételezte, hogy Mozart nem az akkor az orvosok által megállapított heveny kásahimlő miatt hunyt el?!
Mozart halála egy korabeli metszeten
Az ellenfél volt a méregkeverő?
Először is: Mozart komponálás közben egyre többet foglalkozott a halál gondolatával, a zeneszerző a halála előtti hetekben többször is elmondta a feleségének, hogy
meg van győződve arról: valaki lassan ható mérget itat vele.
Aztán azt is a fejébe vette, hogy a kilétét titokban tartó személy felkérésére készülő Requiemet voltaképpen a saját temetésére írja, és ahogy rosszabodott az állapota, egyre bizonyosabbá vált számára, hogy saját halotti miséjét veti papírra.
Az Allgemeine Musikalische Zeitung 1791. decemberi száma így írt erről:
"Mozartnak most már meggyőződésévé vált, hogy e nemes megjelenésű férfiú egészen különleges ember, aki szorosabb kapcsolatban áll a túlvilággal, akit talán azért küldtek, hogy tudtára adja közelgő halálát. Ezért elhatározta, hogy méltó emléket állít saját nevének."
Mozart meg volt győződve arról, hogy valaki lassan ható mérget itat vele
Néhány héttel Mozart halálát követően pedig egy berlini újságban azt írták, hogy
a holttest olyan erősen fel volt püffedve, hogy a jelenlévők közül sokan mérgezésre gyanakodtak.
A test állapotát egyébként később Mozart egyik fia is a fentiekhez hasonlóan írta le. A feljegyzés szerint a hulla nem volt sem hideg, sem merev, sokkal inkább puha és rugalmas; egyesek szerint ez szintén a mérgezés lehetőségét támasztotta alá. Az okokat azonban néhány héttel a zseni halála után már senki sem firtatta.
A teória azután bukkant fel újra, hogy az 1820-as évek első felében Ignaz Moscheles, Beethoven egyik tanítványa meglátogatta betegágyánál Antonio Salierit, aki Mozart idejében II. József császár udvai komponistája volt, és állítólag borzasztóan féltékeny Mozart tehetéségre, zsenialitására.
A haldokló Salieri azt mondta Moschelesnek:
"Halálosan beteg vagyok, ezért aztán becsületszavamra elmondhatom önnek, hogy egy szó sem igaz abból a képtelen pletykából, tudja, hogy megmérgeztem volna Mozartot. Nem igaz, rosszindulatú rágalom az egész, mondja meg a világnak kedves Moscheles".
Ezután éppen ennek az ellenkezője kezdett el terjedni, történetesen az, hogy Salieri gyilkolta meg Mozartot.
Érdekes, hogy amikor jó pár évvel később megkérdezték Amadeus fiától, aki apja halála után Salierinél tanult zeneszerzést, hogy szerinte Salieri mérgezte-e meg az apját, a fiú állítólag így válaszolt: nem ölte meg, de intrikával megmérgezte az életét.
Antonio Salieri ugyan megpróbálta megakadályozni Mozart operájának, a Figaró házasságának bemutatását, ám semmiféle bizonyíték nincs rá, hogy ő mérgezte volna meg Mozartot
Az évszázadok során mintegy 120 okot feltételeztek Mozart halálával kapcsolatban, Salieri gyanúsítása csak egy volt a sok közül. Sokáig tartotta magát az a teória is, miszerint Mozartot a szabadkőművesek tették el láb alól, A varázsfuvola című operája miatt.
Ám ez az elmélet nem állja meg a helyét, hiszen a szabadkőművesek igazán szerették az elveiket népszerűsítő operát, olyannyira, hogy a bemutató után még egy munkával megbízták Mozartot.
Akadt olyan felvetés is, hogy egyik páholytársa, Franz Hofdemel féltékenységből végzett a zeneszerzővel, ugyanis azt feltételezte, hogy a feleségének viszonya volt Mozarttal. Bár meglehet, hogy a gyanú nem volt alaptalan, ugyanis Mozart temetése napján a megcsalt férj borotvával összevagdosta a feleségét, majd magával is végzett.
A nő túlélte a támadást, majd néhány hónappal később fiút szült, akinek a Johann Wolfgang Amadeus Franz Hofdemel nevet adta.
Mozart csodálatosan gazdag életműve - a vígoperáktól és káprázatos versenyművektől a könnyed szerenádokig és megrendítő gyászmiséig - a zeneirodalom legszebb alkotásai közé tartoznak
Orvosi kutatások
Mivel orvosa gondosan dokumentálta a zeneszerző tüneteit, több szakember is megpróbált diagnózist felállítani. Néhány évvel ezelőtt egy baltimore-i orvoskonferencián Mozart valamennyi tünetét szakértők elé tárták, ahol anélkül, hogy elárulták volna az orvosoknak, kiről is van szó, meg kellett állapítaniuk a halál legvalószínűbb okát.
A legtöbben arra jutottak, hogy reumás láz okozhatta a halált, amely ízületi gyulladással, idegrendszeri problémákkal és szívgyulladással járhat, a mérgezés lehetőségét ugyanakkor elvetették.
Más alkalommal pedig dr. Peter J. Davies Mozart kórtörténetének alapos vizsgálata után a következőket állapította meg: a beteg egy Bécsben tomboló járvány során Streptococcus-fertőzést kapott, melynek következtében a hajszálerek gyulladásával járó Schönlein-Henoch-purpura lépett fel nála, és végül ennek szövődményeibe, a vese- és tüdőgyulladásba halt bele.
Végső nyughely
A legendával ellentétben temetésének napján nem zuhogott az eső, és a korabeli bécsi szokásoknak megfelelően valóban tömegsírba temették, ugyanis akkoriban II. József rendelete szerint mindenki ott végezte. Ennek egyrészt egészségügyi, másrészt gazdasági okai voltak.
De hogy pontosan hol nyugszik a városon kívüli Szent Márk-temetőben a zseniális zeneszerző, azt senki sem tudja.
Mozart nővérével, Maria Annával és apjával, Leopolddal. A falon Mozart elhunyt édesanyjának, Anna Mariának portréja látható
