Minden családnak megvan a maga fekete báránya, miért lett volna ez másként a Göring famíliában?! A Harmadik Birodalom második emberéről, Hitler rettegett jobb kezéről, legfőbb bizalmasáról, a fanatikus zsidóüldöző Göringről sokat tudunk, de vajon mennyire ismerjük titokzatos öccsét, a család fekete bárányát?
„Köpök Hitlerre, köpök a bátyámra, köpök az egész náci rezsimre” - mondta Göring
1943. Egy szép májusi napon elegánsan öltözött, megnyerő külsejű férfi lép ki - karöltve egy csinos, fiatal hölggyel - a budapesti Ritz Dunapalotából. Átsétálnak a közeli fényképészüzletbe, Schmidt Nándorhoz. Nincs ebben semmi feltűnő: itt hívatták elő a fotóikat. Csakhogy a városszerte híres fotósbolt - erről csak a beavatottak tudnak - az illegális ellenállás találkozóhelye is. A férfi pedig nem más, mint
Albert Göring, a rettegett Harmadik Birodalom második emberének öccse, a nő Mila, cseh származású zsidó felesége.
Még a vendégkönybe is beírják a nevüket és a dátumot.
Bejegyzés Schmidt Nándor fotósboltjának vendégkönyvében
Ezt taláta meg közel hatvan év múlva az 1957 óta Amerikában élő Y. Galligan, azaz Cserépfalvi Katalin, aki irodalomtörténész, és lánya a legendás könyvkiadónak, Cserépfalvi Imrének, akit 1942-ben letartóztatott a magyar katonai titkosszolgálat.
Azzal vádolták, hogy az angolok titkos ügynöke és a Hadik laktanyában brutális kínvallatással próbálták kiszedni belőle, kik a társai. Hallgatott. Egyébként sem volt ügynök, csak egy művelt, irodalomszerető pesti polgár, József Attila barátja és kiadója, aki nyomtatott betűkkel harcolt a náci propaganda ellen. Így került összeköttetésbe a SOE-vel (Special Operations Executive), az angolok különleges, hátországi feladatokra létrehozott titkos szervezetével. Amikor 1991-ben, 91 éves korában elhunyt Budapesten, haldokolva is ezt hajtogatta:
"Egyetlen nevet sem árultam el".
Albert Göring1943 májusában feleségével, Milával járt Budapesten
Az angol kapcsolat
Amikor apja halála után néhány évvel felszabadították az angol titkosszolgálati anyagok egy részét, Cserépfalvi Katalin Londonba ment, és beásta magát a Public Record Office magyar vonatkozású dossziéiba. Mindent tudni akart apja angol kapcsolatairól. Már végére járt a kutatásnak, amikor megakadt a szeme dr. Kovács László, Rómában letelepedett, pápai zsidó orvos beszámolóján,
kapcsolatáról Albert Göringgel.
Orvosként hívták a villába, és rögtön távozni akart, amikor kiderült, hogy egy Göringgel van dolga. Végül hajlandó volt meghallgatni, és gyorsan tisztázódott: Albert Hitler hatalomra jutása óta segít mindenkin, akit üldöznek, és akik ellenállnak. Ezután szoros barátság született kettejük között. Esténként, vacsora után Kovács hegedült, Albert zongorázott, és közösen mentettek szegény zsidókat, exitvízumok vásárlásával.
Albert Göring több tucat zsidó megmentője, a bátyja által épített diktatúra csendes aláásója volt
Katalin kíváncsi lett, ki ez a Göring, mit keresett Pesten, ahol találkozott Kovács doktor öccsével is: Kovács Zoltánnal, az illegális Kommunista Párt aktivistájával. Lassanként elegendő bizonyíték gyűlt össze a "jó Göring" budapesti jelenlétéről.
A fényképészüzlet naplója, benne Albert aláírása és fotója feleségével.
Egy újságcikk után jelentkezett nála az egyik megmentett rokona, majd egy akkor a Ritzben lakó barátjának fia is igazolta, hogy Albert gyakran tartózkodott a magyar fővárosban. 1943-ban díszvendégként vett részt Lehár Garabonciás diák című operettjének ősbemutatóján. Ezt akkoriban a filmhíradó is megörökítette.
Rendszeresen találkozott magyarországi škodásokkal, furcsa módn mégis titokban tartotta budapesti látogatásait. Úgy tudták, Bukarestben tartózkodik. Véletlenül keverte össze a két várost, vagy jó oka volt eltitkolni hollétét? Miután Wallenberggel is kapcsolatban állt, feltehetően tartott tőle, hogy sűrű pesti útjai gyanút keltetnének, és bajba sodornák titkos szövetségeseit.
Albert mindig tudta, mely országokat fogja megszállni Németország, és mindig talált valakit, akit tudott figyelmeztetni
A fekete bárány
De ki volt valójában ez a különös férfi, azzal a hátborzongató névvel? Őrült vagy naiv álmodozó, aki romantikus hősnek képzelte magát? Egyik sem. Kiváló mérnök, aki pontosan tudta, mit miért csinál.
Bátyja Hitler rettegett jobb keze, legfőbb bizalmasa, fanatikus zsidóüldöző, ő meg pénzt ad a megmentésükre, foglyokat szabadít ki - nemritkán bátyja befolyását is latba vetve.
Homlokegyenest eltérő természetük és nézeteik ellenére testvérként elfogadták egymást. Albert nem titkolta, hogy gyűlöli Hitlert és a nácikat, Hermann szemet hunyt öccse "kilengései" fölött. Sőt minden nyomot eltüntetett, amiből az éber Gestapo rájöhetett volna, hogy öccse, a család "fekete báránya" valójában a féltestvére és félzsidó.
Elvégre a legjobb porosz családban is megeshet, hogy a férjénél 26 évvel fiatalabb fiatal feleség összeszűri a levet dúsgazdag jótevőjükkel, a két fiú keresztapjával, dr. Hermann von Epsteinnel, a "zsidó báróval". Albert az igazi apjára ütött, katonáskodó bátyjával szemben gyűlölt minden vérontást, erőszakot, kedvelte a nagyvilági életet, és szeretett utazni.
A fiatal Albert Göring
Elhatárolódását a hitleri Németországtól azzal is kifejezésre juttatta, hogy osztrák állampolgárságért folyamodott, Bécsben vállalt munkát, majd Ausztria bekebelezése után Prágába tett át a székehelyét, és a "megvetett" fajból választott cseh feleséget.
De ennél is messzebbre ment. Bécsben Lehár Ferenc feleségnek "árjásítása" ügyében járt el a fivérénél, mikor deportálással fenyegették az asszonyt. Majd miután Goebbels megfenyegette Lehárt, ha nem válik el a feleségétől, akkor soha többé nem fogják játszani Ausztriában és Németországban a darabjait, Albert azonnal felkereste bátyját, Hermannt: kilátásba helyezte, hogy elutasítás esetén nem fogják előadni Hitler kedvenc operettjét, A víg özvegyet. Erre Goebbels kapitulált.
Lehár egyébként barátsága jeléül egy keringőt is dedikált Albert Göringnek.
Nem ez volt az egyetlen bátor tette. Egy alkalommal a nácik egy jómódú zsidó festékbolt tulajdonosát keresték. Nem találva őt otthon, annak idős édesanyját ráncigálták ki, és az üzlet kirakatába ültetették, a nyakán „Én egy koszos zsidó vagyok” feliratú táblával. Az éppen arra sétáló Albert a látványon felháborodva félrelökte a bámészkodókat, letépte a szerencsétlen nyakáról a feliratot és kivezette a megszégyenítéstől remegő asszonyt. Amikor SS katonák elé ugrottak, ő felmutatta igazolványát, és a Göring név láttán azok nyomban utat engedtek neki.
Lehár Ferencen és feleségén kétszer is segített Albert Göring
Albert a háború idején sok embert mentett meg, köztük Schuschniggot, az utolsó független osztrák kancellárt a Gestapo börtönéből hozta ki. Prágában a koncentrációs táborból pedig foglyokat kölcsönzött gyári munkára, majd útközben szélnek eresztette őket.
Jó taktikai érzékkel levelei fejlécén is mindig a Göring nevet használta - keresztnév nélkül! - ami természetesen megtette a hatását.
Listát is vezetett megmentettjeiről; voltak köztük zsidók, ellenállók - németek, osztrákok, magyarok, orosz emigránsok. Sokuknak a Škodánál szerzett állást. Listáján a tizenharmadik sorszámú Kántor György volt, a Škoda gyári mérnöke, aki Budapestere is gyakran elkísérte.
Sokat segített az ellenállóknak. Azok családjának is folyósította a fizetést, akiket letartóztattak. A halálra ítélt Škoda-vezetőket megmentette a kivégzéstől. Ehhez kellett Hermann segítsége is, akit azzal győzött meg, hogy a kivégzés esetén a munkások felháborodnának, nem dolgoznának jól, kevesebb lenne a haszon. Tudta, hogy milyen kapzsi volt Hermann.
És hogy miért tette mindezt? Magyar barátjának, a már említett Kovács doktornak így fogalmazott:
"Köpök Hitlerre, köpök a bátyámra, köpök az egész náci rezsimre".
Bal szélen Mila Göring, balró negyedik Albert Göring, jobb szélen Kántor György
A kiközösített
Neve lett a végzete. Rögtön azután, hogy az amerikaiak elértek Ausztriába, önként jelentkezett a katonai parancsnokságon. Az ügyeletes tiszt, afölötti örömében, hogy ekkora halat fogott, egy igazi Göringet, alig figyelt a számára zavaros történetére, a 34 nevet tartalmazó listát félresöpörte, és internáló táborba irányította, további kihallgatásokra.
Megjárt jó néhány tábort, sehol sem hittek neki, hiába volt bizonyíték arra, hogy ő megmentett nemcsak sok zsidót, hanem ellenállókat is. Persze az amerikaiakat is meg lehet érteni:
miért bíztak volna Hermann Göring öccsében?
Az amerikaiak úgy kezelték, mint háború bűnöst, pusztán azért, mert Hermann öccse, de vádat nem emeltek ellene, az amerikaiak hivatalosan sosem vádolták semmiféle háborús bűnnel. Azt írták a papírjaira: „Hermann öccse”.
Két Göring, két testvér, két világ
Nürnbergben tanúként hallgatták ki. Ám végül is nem használták a vallomását, mert úgy gondolták, az enyhítő körülmény lenne Hermannra, hiszen akinek van egy ilyen öccse, az nem lehet olyan gonosz. Végül átadták Albertet a cseheknek, ahol már háborús bűnösnek nyilvánították és bebörtönözték.
A Škoda gyár dolgozói viszont kiálltak mellette és megcáfolták az ellene szóló vádakat,
így 1947-ben végül szabadon engedték. Mivel az amerikaiak ezután sem szálltak le róla - nem tudak kibékülni a nevével -, sehol nem alkalmazták. Felesége elhagyta, kislányukat a bíróság az asszonynak ítélte, és Albert soha nem látta többé. Élete kisiklott.
Mivel mérnök volt, próbált álláshoz jutni mint műszaki rajzoló. Egy helyre föl is vették, de azután - szintén az amerikaiak piszkálására - lenácizták, majd kirúgták. Így jobb híján fordításokat vállalt, ám nem a saját neve alatt. Magára hagyatva, kiközösítve, szerény körülmények között élt Münchenben, 1966-ban bekövetkezett haláláig.
Habár a perben felmentették Albertet, igazi nyugta nem lehetett; neve miatt az amerikaiak haláláig üldözték
Neve csak akkor bukkant fel ismét a feledés homályából, amikor összefüggésbe hozták Spielberg filmjével, a Schindler listájával. Cserépfalvi Katalin - aki több mint húsz éve foglalkozik Albert Göring életével, és próbálja bemutatni azt a nyilvánosságnak -, hevesen tiltakozik a párhuzam ellen. Szerinte Schindlerből a mozi csinált hőst. Katalin - aki sosem akart szenzációt kovácsolni Albert Göringből -, azt mondja:
"Nem akartam, hogy egy Schindler legyen. Másfajta ember volt."
Albert Göring valóban jó szándékú, segítőkész, igaz ember volt. Mostanra már kezdik olyannak látni, amilyen volt, és ebben jelentős része van Katalin kutatómunkájának, valamint az ausztrál William Hastings Burke 2010-ben megjelent híres könyvének, melynek címe Harmincnégy, utalva a 34 nevet tartalmazó listára. Ő, látva Az igazi Albert című angol dokumentumfilmet, követte Albert Göring útját, és utána naplószerűen megírta a történetet.
Közben világszerte aláírásokat gyűjtött, hogy a Jad Vasem ismerje el Albertet, mint Igaz Embert. Ezután talán arra is sor kerül majd, hogy fát ültetnek neki a Jad Vasemben, ahogy ezt már Schindlerrel megtették.
Albert Göring idős korában
