A két világháború közötti időszak legnagyobb felháborodását kiváltó bűnügye a pénz, a szex és a hatalom tragikus hármasa volt; a horrorfilmbe illő Kodelka-gyilkosság végül a politika olcsó játékszerévé vált. A különös kegyetlenséggel elkövetett véres bűntény fejleményeit a sajtó nagy érdeklődéssel figyelte, Krúdy Gyula is beszámolt róla. Emlékét egy korabeli kuplé is segített életben tartani: „Lédererné, mi van a kosárban? Kodelkának keze, feje, lába!" Bár azt a mai napig nem tudni, hová tűnt Kodelka feje.
A 20. század leghírhedtebb bűnügyének szereplői: a csendőr, a hentes és a szépasszony, azaz Léderer Gusztáv, Kodelka Ferenc és Schwartz Mici
A történet - minden túlzás nélkül - valóban csöpög a vértől. 1925. január 8-án hajnalban Gricsák Ferenc, a Weiss Manfréd Lőszergyár csepeli telepének éjjeliőre meglátta, hogy egy ismeretlen pár bőröndjeik tartalmát a Dunába dobja. Azt mondták, hogy elpusztult a kutyájuk, "a szegény Franci" földi maradványait szórják a vízbe.
A megdöbbent őr azonban alaposan körbenézett, és a helyszínen ruhafoszlányokat talált. Gyanúsnak vélte, így a közeli rendőrőrsön bejelentést tett A kiszálló rendőrök már vérnyomokat is észrevettek. A gyanú pillanatokon belül Léderer Gusztáv csendőrtisztre és feleségére terelődött. A házaspár budai Tölgyfa utcai lakásának padlásán megtalálták a bőröndöket is.
Az egyik üres volt ugyan, de véres. Ám a másik! Feldarabolt emberi testrészek voltak benne.
Egy tetoválás segítségével hamar megfejtették az áldozat kilétét. Kodelka Ferenc hentesmester megelőzően "szoros kapcsolatban" állt a házaspárral, leginkább Lédererné Schwartz Micivel, a feleséggel.
A brutális gyilkosságot követően hasonló bőröndöket cipelt a Dunához a Léderer házaspár
Egy előre eltervezett gyilkosság krónikája
Az ügy hatalmas közfelháborodást keltett, rengeteg hamis információ keringett. Nézzük hát először is a szigorú tényeket. Kodelka Ferenc jómódú hentes volt, és már korábban üzleti kapcsolatban állt Léderer Gusztávval. Több is volt ez üzleti kapcsolatnál. A nős hentesmester teljesen belebolondult a szép Léderernébe: felesége és Schwartz Mici - mint legjobb barátnők - még nyaralni is együtt mentek.
De az édes hármas (négyes?) nem tartott soká. Kodelka elvált, és szerette volna Micit feleségül venni.
A Léderer házaspár ugyanekkor anyagi gondokkal küszködött, és Kodelka megkopasztásával reméltek pénzt szerezni. Először Léderer Gusztáv egy igen jelentős összeg fejében heti egy alkalommal átengedte feleségét a hentesnek. Ebből jól éltek ugyan, ám többet akartak.
Később kitalálták, hogy egy gazdag külföldi üzletember ingatlanvásárlás miatt dollárt kíván beváltani, és ezért átmenetileg szüksége lenne 100 millió koronára, amit busás kamattal, 10-15%-os haszonnal ad majd vissza Kodelkának.
Kodelka Ferenc, a rendkívül tehetős hentesmester 32 hentesbolt, valamint számos vágóhíd tulajdonosa volt
A házaspár ekkor már a gyilkosságra készült. Olyannyira, hogy meg is próbálták: az asszony ópiumos likőrrel itatta meg náluk vendégeskedő szeretőjét - akinek a zsebében 70 millió korona lapult -, férje pedig borotvapengével elvágta a mély álomba merült áldozat csuklóját. Valamiért azonban meggondolták magukat, és az asszonynak sikerült a másnap kábultan magához térő hentesmesterrel elhitetni, hogy részegen egy eltört pohárral maga sebezte meg a karját. Kodelka pedig mindezt el is hitte.
Legközelebb azonban már nem tétováztak. 1925. január 7-én este újra leitatták Kodelkát, majd az alvó áldozatot Léderer fejbe lőtte.
Frommer típusú fegyverét előzőleg a csendőrség csepeli telepén kipróbálta, arra hivatkozva, hogy egy beszorult töltényt akar eltávolítani. A vért a feleség fogta fel lavórban. Kodelka pénzét, értékeit magukhoz vették, majd a testet a csendőrtiszt huszonnégy részre darabolta fel, azzal a húsvágó bárddal, amit még a hentesmester ajándékozott Micinek.
Léderernek arra is volt gondja, hogy a huszonnégy darabba vágott test egyes részeit megnyúzza, azt remélve, hogy így állati tetemnek vélik majd a megtalálók. A vért az e célból korábban vásárolt lúgkővel a feleség mosta fel a padlóról. A többit már tudjuk: a Dunába dobott testrészek nagy része előkerült.
Mint a legvéresebb horrorfilmben: a kegyetlen gyilkos 24 darabra vágta Kodelka Ferenc, egykori hentesmestert
Változatok az igazságra
Ha csupán egy hátborzongató gyilkosság krónikájaként olvassuk a történetet, nehezen értjük meg, miért láttak-látnak benne többet a vele foglalkozó művészek, közöttük olyan nevek, mint Krúdy Gyula, vagy Jankovics Éva, a bűnügy talán legismertebb hazai ismerője, aki alapos kutatás után egész könyvet szentelt a témának, állítja:
"A Léderer házaspár tette pontos lenyomata a kornak, amelyben a gyilkosság, a rablás olykor erénnyé válhatott, és amelyben a nagyzoló életvitel vágya szörnyű bűnök elkövetéséhez vezetett."
És amibe - tegyük hozzá - még a politika is beleavatkozott.
Krúdy Gyula szemléletes leírásában , úgynevezett "bűnügyi tudósításában" szinte magunk előtt látjuk a vádlottakat, akik letartóztatásuk után egymás ellen fordultak, és egymást vádolták a gyilkossággal. Az író a "szőke kontyos asszonyt" tartotta "főbűnösnek", és nem sok rokonszenvvel kísérte a tárgyalótermi megjelenését. Hogy ki volt Schwartz Mici? Egyetlen biztos dolgot tudhatunk róla, nevezetesen azt, hogy megrögzött hazudozó volt,
vallomásának tizenhat(!) verzióját ismeri a kriminalisztika.
Gryllus Dorka Schwartz Miciként és Hegedűs D. Géza Kodelka Ferencként A hentes, a kurva és félszemű című filmben
Az akkoriban divatba jött Lombroso-elmélet hívei, akik kinézetük alapján ítélték meg a bűnözőket, sokra nem mehettek Micivel: az asszony kétségtelenül szép volt. A valamikori pozsonyi kávéházi kasszírosnőnek nehéz gyerekkora lehetett. Bécs egyik külvárosi nyomornegyedében született, apja rendszeresen elitta a keresetét, anyja többször öngyilkosságot kísérelt meg.
Mici talán kitörhetett volna e körülmények közül, hiszen szinte gyereklányként egy gazdag grófnő mellé került társalkodónőnek, aki nagyon megszerette, de a lány balhés társaságba keveredett: barátnője rábeszélte, hogy rabolják el a jóságos grófnő ékszereit.
A dolog megtörtént, a barátnő lelépett a szajréval, Mici pedig Pozsonyba menekült.
Itt szőkére festett hajjal kasszírnőnek állt, és hamar rájött, hogyan bolondíthatja magába a férfiakat. Schwartz Mici, aki akkor még nem volt Lédererné, pontosan tudta, hogy mit akar: pént, rangot és címet.
Legmagasabbra akkor jutott, amikor a tárgyalóteremben azt hazudta, hogy egy angol lord törvénytelen lánya. Csupán a véletlen műve volt, hogy a pozsonyi családnál, ahol lakott, találkozott Léderer Gusztávval.
Léderer Gusztáv szerepében Nagy Zsoltot láthatjuk A hentes, a kurva és a félszemű című filmben
A férfi előélete sem volt makulátlan: a Tanácsköztársaság idején Lenin-fiúként gyilkolt, és annyira belejött, hogy a Tanácsköztársaság bukása után a hírhedt Prónay-különítmény tagjaként már kommunistagyanús elemekre vadászott.
A Károly-kereszttel kitüntetett főhadnagy 1921-től csendőrtisztként szolgált, és az addigra már nős férfinak jóval kevesebb lett a jövedelme: Schwartz Micinek jólétről és gazdagságról szőtt álmai kezdtek szertefoszlani.
Ekkor tűnt fel a színen Kodelka, aki szenvedélyesen beleszeretett az asszonyba; fényűző életet ígért neki, ha elválik Léderertől és hozzámegy. A férj tudott a liezonról, sőt pártolta is azt: bár a bíróságon mindvégig arra hivatkozott, hogy férfiúi becsületében megsértve végzett a hentesmesterrel.
Budapest, Duna-part, 1925
Változatok hazugságra
Bár a bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy Léderer felesége unszolására gyilkolta meg Kodelkát, 1925. máus 18-án a férfit kötél általi halálra ítélték, majd kivégezték.
Első pillantásra meglepő azonban, hogy az enyhítő körülmények között szerepelt a főhadnagy "feddhetetlen előélete".
Tudjuk, hogy nem volt az - a fehérterror idején a hírhedt Prónay-különítmény tagjaként válogatott kegyetlenségeket követett el, nevéhez több kivégzés is fűződik -, de nyilvánvaló, hogy a bíróság igyekezett menteni a mundér becsületét. Egy bűnös csendőr rombolta volna a Horthy-rendszer tekintélyét: szerencsésebb volt hát kegyetlen, hidegvérű bűnöző helyett nagyravágyó felesége áldozatának beállítani a főhadnagyot.
A széljárás később megfordult: a Kádár-rezsimben inkább Léderer Gusztávnak a fehérterror idején betöltött gyilkos szerepét hangúlyozták - így vált egy bűnügy a politika olcsó játékszerévé.
Léderernét rendőrök kísérik a bíróságra
Schwartz Micit végül többszöri fellebbezés után életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték: csak a háborút követően szabadult. Ezután a pesti Nagycsarnok környékén virágot és gesztenyét árult, és fillérekért még a történet elején idézett kuplét is hajlandó volt reszkető hangján elénekelni.
Kodelka temetésének költségeit az elhagyott feleség és a többi örökös állta, akik igyekeztek spórolni: csak egy gyerekkoporsót rendeltek gyalulatlan fából a hentesmester huszonnégy darabban abban is elfért.
Csak egyetlen fontos testrésze hiányzott: a feje, amit bárhogyan is kerestek, sohasem találták meg.
Kodelka Ferenc feje tehát rejtélyes módon eltűnt, ám máig tartja magát a legenda, hogy Mici a kifőzött, ékszerekkel és pénzzel teli koponyát egy ócska kép mögött tartotta egy falba vájt széfben.
1925 decemberében aztán kirobbant a frankamisítási botrány, ami kis híján elsodorta a kormányt: egész Európa arról beszélt, hogyan próbálták magyar szélsőjobboldali elemek "hazafias céloktól vezérelve" hamis ezerfrankosokkal elárasztani és ezzel tönkretenni Franciaországot.
Ekkorra már elcsitultak a Kodelka-gyilkosság hullámai, bár a szárnyait bontogató pesti kabaréban még sokáig minden este felcsendült a dal a szép Léderernéről és hírhedt kosaráról.
A különös kegyetlenségű Kodelka-gyilkosságról Szász János tavaly A hentes, a kurva és a félszemű címmel készített filmet, melyben Léderernét Gryllus Dorka, Léderer Gusztávot Nagy Zsolt, Kodelka Ferencet pedig Hegedűs D. Géza kelti életre
