Mivel a mozikban csupán őket látjuk, azt hisszük, csak az amerikaiaknak és a briteknek voltak világmegmentő és -felforgató titkos ügynökeik, mint James Bond vagy Ethan Hunt. Pedig a leghatékonyabb titkos ügynöki tevékenységet talán épp az egykori Szovjet-Oroszország fejtette ki világszerte. Sztálin kémeiről viszont keveset tudunk. Most kettőnek is leleplezzük a kilétét, akiknek a való élete volt olyan izgalmas, mint amit a filmeken látunk.
Sztálin mesterkémje, Richard Sorge 1938-ban, Japánban
Két titkos ügynök. Egy nő és egy férfi. Egy asszony, akinek lábai előtt hevertek a férfiak; érzéki varázsával irodalmi nagyságokat, bolsevik nagykutyákat csábított el. Egész életét kalandként élte meg, így ügynöki munkáját sem vette véresen komolyan.
Egy férfi, akinek az életútja akár egy izgalmas kalandregény; úgy élt, mint James Bond: imádta a nőket és veszélyes terepen szállította az információkat. Megszerezte a Szovjetunió lerohanásának pontos dátumát is, ám Sztálin nem hitt neki.
A szovjet Mata Hari: Moura Budberg
Néhány éve nagy port vert fel a briteknél, amikor kiderült, hogy a "szovjet Mata Hariként" emlegetett ukrán Moura Budberg kettős ügynök - számtalan híres és hírhedt ember szeretője -, Nick Clegg liberális demokrata pártvezér nénikéje volt.
Ezután mindenkit érdekelni kezdett a különös hölgy sorsa, könyv is megjelent róla, ám a szerzők nyíltan bevallották, hogy kevés bizonyíték állt a rendelkezésükre. Amit sikerült begyűjteni, annak a valóságát igazolni, vagy cáfolni csak Budberg bárónő tudná.
Az biztos, hogy előkelő családban született 1891-ben, az ukrajnai Poltavában. Apja szenátor, a cári államtanács tagja, feltűnően szép lánya a legmagasabb körökben mozog, a potsdami Sanssouci palotában felváltva táncol az orosz cárral és a német császárral. Húszévesen hozzámegy egy magas rangú diplomatához, Johann Benckendorff grófhoz, két gyerekük születik. Nyolcévi házasság után Moura megözvegyül.
Oroszországban győz a szovjet forradalom, gyilkosságok, kivégzések, fut, menekül, ki merre lát, ám az ifjú özvegy ezt is kalandnak fogja fel.
A forradalomban csalódott és emigrálni készülő exminiszterelnök Kerenszkijt éppúgy leveszi a lábáról, mint a moszkvi Cseka (szovjet állambiztonság) rettegett főnökét, akik elintézik, hogy kivehesse széfjéből az ékszereit, sőt angol vízumot is szereznek neki. Hogy milyen feltétellel, azt bárki kitalálhatja.
Moura Budberg Gorkij és H. G. Wells társaságában
Új férj, új szeretők, új kalandok
Második férje, Nikolai von Budbert-Bönningshausen báró, dúsgazgad, sokat utaznak, mígnem Londonban találkozik Sir Robert Hamilton Bruce Lockharttal, a brit MI5 titkosszolgálati vezetőjével, és a szeretője lesz.
Lockhart ismerteti össze az épp Londonban tartózkodó Leninnel, majd beajánlja titkárnőnek Maxim Gorkijhoz, a híres orosz íróhoz. Egymásba szeretnek. Gorkij mutatja be angol író barátjának, H. G. Wellsnek, őt is megperzseli Moura érzéki varázsa, a vonzalom kölcsönös.
Kevés nő tudott akkora hatást gyakorolni a férfiakra, mint ez a különös asszony, aki mindegyik szeretőjét szerette, ám egyikhez sem volt hűséges. Valójában Lockhart volt az egyetlen, akibe szenvedélyesen beleszeretett, persze őt is megcsalta.
Sikeresen csábított el főrangúakat, bolsevik nagykutyákat, irodalmi nagyságokat: Gorkij utolsó könyvét is neki ajánlotta. Senkihez és semmihez nem volt hűséges, az ügynöki munkáját sem vette nagyon komolyan.
A szerelmes Gorkij utolsó könyvét is Moura Budbergnek ajánlotta
Egyszer szólt Gorkij érdekében a londoni rendőrfőnöknek, hogy álljanak már le az íróról, mire azt a választ kapta:
"De asszonyon, mi nem Gorkijt figyeljük meg, hanem Önt."
Amúgy kiváló tiktkos ügynöki adottságai voltak. Például asztal alá tudta itatni a férfiakat, de tudott titkot tartani is. Halála előtt "misztikus tűzben" elégette összes bizalmas levelezését és okmányait. Mindent megtett annak érdekében, hogy ő befolyásolja a róla kialakult képet, mert szerinte a "művészi igazság meggyőzőbb a száraz tényeknél".
Idősebb korában forgatókönyveket írt. A legsikeresebbet, Csehov Három nővérét Laurence Olivier rendeze.
Nagy tisztelői közé tartozott Arthur Koestler, Bertrand Russel, Peter Ustinov és a magyar származású filmes, Korda Sándor. A legkifejezőbb rajzot H. G. Wells készítette róla: kezét esőkabátjának zsebébe mélyesztve úgy tűnik, mintha képes lenne egymaga diktálni az egész világnak. 1974-ben hunyt el, nyolcvanhárom éves korában.
Moura Budberg élete alkonyát az írásnak szentelte
Sztálin James Bondja: Richard Sorge
Miért lett belőle a Szovjetunió titkos ügynöke? Kalandvágyból vagy meggyőződésből? Valójában kettős vagy többes ügynök volt?
Ez máig tisztázatlan része a Sorge-rejtélynek.
Amíg nem lehet hozzáférni a KGB titkos archívumában őrzött dossziék teljes anyagához, csak a már kiszivárogtatott, más forrásokból összegyűjtött adatokra támaszkodhatnak a kutatók. Ma már sokan oszják Frederick Forsyth véleményét:
"Egy kezünkön meg lehet számlálni azokat a kémeket, akik sírjukból elmondhatják: az az információ, amit én szállítottam a főnökeimnek, jó vagy rossz értelemben, de megváltoztatta a bolygónk történelmét. Richard Sorge közéjük tartozott."
Richard Sorge, a 20. század egyik leghíresebb mesterkémje
Marx, Moszva, vodka, nők
Ki volt Richard Sorge? Egy német olajipari kutatómérnök - akit a cár hívott az "orosz Dallasnak" is nevezhető Bakuba - és egy ukrán-orosz nő kilencedik gyermeke. Bakuban látja meg a napvilágot 1895-ben, iskolai tanulmányait Berlinben végzi, az első világháborúban önként jelentkezik a német császár hadseregébe. Súlyosan megsebesül, leszerelik, és a kórházban kezébe kerül Marx műve: A tőke.
Ember nincs, aki ezt végigolvasná és megegmésztené, ám őt annyira rabul ejti, hogy meggyőződéses kommunistává válik.
Belép a német, majd később a szovjet kommunista pártba, sőt ezt követően a náci pártba is, közben kiváló minősítéssel megszerzi a doktori diplomát a hamburgi egyetemen, ahol elszereti a professzora feleségét, Krisztin Gerlachot. A házaspár válása után feleségül veszi a nőt, és 1924-ben együtt utaznak Moszkvába, a német kommunisták Mekkájába.
A jól képzett, megnyerő külsejű német elvtársra a Cseka is felfigyel: alapos "átvilágítás" és kemény kiképzés után alkalmasnak találják arra, hogy a GRU - szovjet katonai felderítés - munkatársa legyen.
Krisztin egyre nehezebben viseli, ami ezzel jár, visszatér Németországba, és hivatalos válásuk után Amerikába emigrál. Sorge gyorsan megvigasztalódik: beleszeret a csinos Jekatyerina Alekszandrova Makszimovába, és másodszor is megnősül.
Hamarosan Németországba küldik, hogy dolgozzon egy agrár napilapnál - ekkor lép be hírszerzési céllal a náci pártba is -, ezután Sanghajba irányítják, a nemzetközi hírszerzők ázsiai központjába, ahol hasznos kapcsolatokat épít mint német újságíró, és itt talál rá életete nagy szerelmére, Isi Hanakóra is. Mindez tervszerűen történik, ahogy az is, hogy Sanghaj után Amerikába látogasson, ahol a Japán Császárság washingtoni nagykövetsége ellátja első osztályú ajánlásokkal.
Most már készen áll küldetésére, indulhat Japánba.
Sorge a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítójaként dolgozott kémként Japánban
"A kém, aki megváltoztatta a világot"
1933-ban kezdi meg kalandregénybe illő szolgálatát a Felkelő Nap országában mint védelem nélküli fedett ügynök, vagyis nem számíthatott a szovjet nagykövetségre akkor sem, ha kiderül, hogy valójában nem a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója. Sorge mesterien alakítja szerepét, megnyerő modorával kiterjedt kapcsolatokra tesz szert, egészen a legmagasabb körökig. Sűrűn jár a németek tokiói nagykövetségére, sőt Eugen Ott nagykövet bizalmát is elnyeri.
És persze a nagykövet megunt, boldogtalan feleségének, Helmának is játszi könnyedséggel elcsavarja a fejét, így már a szupertitkos, kódolt táviratok tartalmához is hozzáférhet.
Kulcsfontosságú értesülések birtokába jut, többek között megszerzi a Barbarossa hadművelet néhány részletét és a Szovjetunió lerohanásának pontos dátumát: 1941. június 22. Sztálin nem hisz a saját ügynökének, meggyőződése szerint erre nem kerülhet sor 1942 előtt. Téved.
1941 kora őszére véglegesen eldőlt, hogy Japán nem avatkozik be a német-szovjet fegyveres konfliktusba
A következő üzenetnek, miszerint a japánok nem lépnek hadba a Távol-Keleten a Szovjetunió ellen, már elhiszi, és Moszkva védelmére vezényli a pihent és jól képzett szibériai hadosztályokat. Ezt követően Sorge száznál több rádióadásban küld szupertitkos japán és német katonai információkat megbízóinak, de a japán elhárításnak sikerül bemérni a titkos adót, Sorgét elfogják.
Amikor nyilvánvaló lett, hogy nem az Abwehr (német hírszerzés) ügynöke - ahogy hitték -, fogolycserét javasolnak háromszor is Moszkvának. Sztálin mindháromszor visszautasítja a felkínált lehetőséget.
Richard Sorge sorsa megpecsételődik: háromévi fogság után, 1944. november 7-én a tokiói börtönben kivégzik. Japán szerelme, Isi Hanako 2000-ben bekövetkezett haláláig minden nap felkereste a sírját. Bár nem házasodtak össze, özvegyi nyugdíjat kapott a szovjet államtól azután, hogy több film készült a legendás mesterkémről, és ez felkeletette Hruscsov pártfőtitkár figyelmét is. Kezdeményezésére Sorge 1964-ben posztumusz megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést.
"Lenyűgöző példája a kémkedés egy briliáns sikerének" - mondta róla Douglas MacArthur hadseregtábornok. "Munkája hibátlan volt" - ezt az elismerét a múlt század másik legendás mesterkémjétől, Kim Philibytől kapta.
Japán szerelme, Isi Hanako minden nap felkereste a halhatatlanná vált mesterkém tokiói sírját
