Ki volt Stuart Mária? Skócia vörös hajú cédája? I. Erzsébet királynő életére törő fondorlatos politikai összeesküvő? Ártatlan áldozat, katolikus hitének mártír vértanúja, a nagyhatalmi érdekek kiszolgáltatott játékszere? Joggal féltette tőle országát Erzsébet? Gyilkosa volt Lord Darnley-nak, áldozata vagy tettestársa volt Bothwell hercegének? A regényes életű és tragikus halálú skót királynő alakja számos írót, művészt megihletett, I. Erzsébettel folytatott hatalmi párharca pedig mind a mai napi témát ad a kutatóknak. Milyen volt valójában a történelem legbotrányosabb királynője?
Stuart Mária karcsú, és csaknem 180 cm magas termetével, bronzvörös hajával, szépségével és műveltségével maga volt a reneszánsz nőideál
Tény, hogy Mária "elfogyasztott" három férjet, és igaz az is, hogy mindent megtett azért, hogy megszerezze és megtartsa Skócia trónját. Sőt, ma már azt is tudjuk, hogy a férfiak uralta politikai életben
nem mindig hozott jónak mondható döntéseket.
Az életében és a halála utáni évszázadokban ráaggatott tehetségtelen, férfifaló, gaz csábító jelzők viszont nem pontosan fedik a valóságot. De akkor milyen is volt valójában a történelem legbotrányosabb életű királynője?
A már itthon is látható Két királynő című filmdráma Máriára, a skótok királynőjére koncentrálva meséli el az uralkodónő viszályát I. Erzsébettel. A filmben Stuart Máriát Saoirse Ronan, I. Erzsébetet Margot Robbie kelti életre
Mindenkit elbűvölt
Stuart Mária 1542. december 8-án, V. Jakab skót király és a francia Lotharingiai Mária egyetlen gyermekekén látta meg a napvilágot. Mivel édesapja hat nappal lánya világrajövetele után kolerában elhunyt, ezért az egyhetes csecsemőt királynővé nyilvánították, megakadályozva ezzel Mária nagybátyjának, VIII. Henrik angol királynak a trónra lépését.
Máriát kilenc hónaposan meg is koronázták, és miután Henrik előbb megpróbálta elrabolni őt, majd egy hadjárat során súlyos vereséget mért a skótokra, az ötéves királynőt hazája főurai az angolok elleni taktikájuk részeként odaígérték feleségül a francia király, II. Henrik fiának és örökösének, Valois Ferencnek, így a kislány menyasszony Franciaországba költözött.
A következő években Mária kifogástalan nevelésben részesült: megtanult franciául, spanyolul, olaszul, latinul, görögül, csodásan táncolt, remekelt a vadászatban és a lovaglásban. Csillogó elméjével, pompás, karcsú alakjával, vörös hajkoronájával elbűvölte környezetét.
Tizenhat volt, amikor hozzáment a vele egyidős trónörököshöz, akivel együtt gyermekeskedett, és mély barátság alakult ki köztük. Egy esztendővel később Ferencből király lett, Máriából pedig királyné, de csak rövid időre, mert az ifjú férj 1560-ban elhunyt.
Stuart Mária, a skót királynő tehát visszatért hazájába, hogy elfoglalja trónját.
Az első férj: II. Ferenc király
A hatalom hálójában
Az épp csak nagykorúvá vált katolikus Mária hazatérve át kívánta venni a trónt bátyjától, Jakabtól, aki akkoriban régensként kormányozta a népet. Azonban Skóciában - melynek ugyan jogos uralkodója volt -, sokan mégsem örültek az érkezésének, mivel a puszta léte fenyegetést jelenthetett a protestáns Erzsébet hatalmára.
Mindeközben ugyanis az angol trónt Mária unokatestvére, VIII. Henrik lánya, Erzsébet foglalta el.
Otthon a skót királynőt teljes anarchia fogadta, a bigott katolikus Mária a protestáns és katolikus főurak csatározásának középpontjába került. A fiatal uralkodónő igyekezett megerősíteni hatalmát, ezért megpróbálta elérni unokatestvérénél, I. Erzsébet angol királynőnél, hogy
mint legközelebbi rokonát, őt tegye meg az angol trón örökösének.
Másrészt meg kellett oldani az utódlást, ezért nagy erőkkel megkezdődött a megfelelő férj felkutatása. Számos jelölt akadt - és egyes történészek szerint éppen ez a kérdéskör vezetett az Erzsébettel való "szakításhoz". Állítólag Mária a kedvében akart járni az angol királynőnek, és olyan társat kívánt választani, aki Erzsébetnek is megfelel.
Utóbbi azonban saját szeretőjét és kegyeltjét, Robert Dudley-t javasolta vőlegénynek, célozva ezzel arra, hogy ha Mária igent mond, szó lehet arról, hogy ő legyen az örököse. Ám a skót királynő hallani sem akart arról, hogy egy angol nemes felesége legyen, aki ráadásul ennyire közel áll Erzsébethez.
Rokonok és ellenfelek: a protestáns I. Erzsébet angol királynő és a katolikus Stuart Mária skót királynő
Aztán 1565-ben Mária találkozott egyik első unokatestvérével, a méltóságteljes Lord Darnley-val, és beleszeretett a férfiba. A szintén katolikus Darnley jó választásnk tűnt számára, ezért fél évvel később hozzáment feleségül.
Ám boldogságuk csak pár hónapig tartott, a hatalomvágyó és rendkívül féltékeny férj összeesküvést szőtt a királynő, pontosabban először annak titkára, David Rizzio ellen, és egy vacsora során meggyilkoltatta őt.
És mit tett erre az első gyermekével várandós Mária? Nos, semmit. Nem torolta meg az esetet, látszólag kibékült férjével, és 1566-ban világra hozta fiukat, Jakabot - mindeközben a feltételezések szerint hozzá hű embereivel megpróbálta kitalálni, hogyan szabadulhat meg gátlástalan urától.
A második hitves: Lord Darnley
Ám az egyre bizonytalanabb és kiszolgáltatottabb nőnek ismét rossz emberre esett a választása: hitt a galád és amúgy még Darnley-nál is hataloméhesebb Bothwell grófban,
aki aztán 1567-ben meggyilkolta a problémás férjet.
Mit lépett erre a felbujtóként maga is gyanúba keveredett Mária? Nos, hiába tudta mindenki, hogy Bothwell volt a gyilkos, a királynő hozzáment a férfihoz. Ki is tört a botrány, és a skót urak jelentős része a királynő ellen fordult.
1567 júniusában a lordok seregei összecsaptak Bothwell és Mária embereivel: a főurak győzelmet arattak, a férj elmenekült, a rendek pedig fellázadtak. Máriát elfogták, a lordok börtönbe vetették, és lemondatták a trónról 13 hónapos kisfia, Jakab javára.
Bothwell grófja, a hármas számú - későbbiekben el is menekülő - férj hozta fejére a végső bajt
A fogoly
A bebörtönzött királynő egy év múlva megszökött, és maradék híve segítségével újra megütközött a lordok csapataival. Ám megint vereséget szenvedett. Nem volt más választása, mint unokatestvéréhez, Erzsébethez fordulni támogatásért és menedékért. Hiában azonban a rokoni kötelék, a politika közbeszólt:
az uralkodónő veszélyesnek tartotta visszasegíteni kuzinját a skót trónra, de azt sem hagyhatta, hogy szabadon éljen Angliában, nehogy az ellene szervezkedő katolikus nagyurakkal szövetkezzen.
Így aztán állandó őrizet alatt tartotta Máriát - 19 éven át.
Fogsága évei alatt Mária célszemély lett mindazon csoportok számára, amelyek el akarták mozdítani trónjáról Erzsébetet, és ehhez szükségük lett volna a katolikus skót királynőre. Nem csoda, hogy az angol uralkodónőre veszélyt jelentő asszonyt Erzsébet emberei végül tőrbe csalták.
Az általa írt, a királynő meggyilkolását elfogadó/támogató levelek alapján összeesküvés vádjával perbe fogták, és halálra ítélték az angol bíróság előtt, angol törvények alapján úgy, hogy az ítélet már a per kezdete előtt készen állt. Erzsébet sokáig vonakodott jóváhagyni a halálos ítéletet, de végül aláírta azt, így Máriát 1587. február 8-án, Fotheringhay kastélyában lefejezték.
I. Erzsébet még 16 esztendőn át uralkodott, 1603. március 24-én, utód nélkül halt meg. Stuart Mária fiát, Jakabot, még aznap kikiáltották Anglia királyának.
